CSÖMÖRI és BUDAÖRSI IDŐSEKET, SÉRÜLTEKET és CSALÁDOKAT SEGÍTŐ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA ( EGYSÉGES SZERKEZETBEN)
1.NEVE: Csömöri és Budaörsi Időseket, Sérülteket és Családokat Segítő Egyesület (rövidített név: Csömöri és Budaörsi Segítő Egyesület CSBSE)
2. JOGÁLLÁSA: Jogi személyiséggel rendelkező, keresztény szellemiségű egyesület; közhasznú társadalmi szervezet. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat. Politikai pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, országgyűlési-, megyei képviselőt nem állít, és nem támogat.
3.SZÉKHELYE: 2141 Csömör, Bitskey Gyula utca 15.
4.MŰKÖDÉSI TERÜLETE: A Magyar Köztársaság, ezen belül Csömör Nagyközség és Budaörs Város közigazgatási területe.
5. CÉLJA ÉS TEVÉKENYSÉGE
5.1. Az egyesület célja:
- szervezett segítség nyújtása azoknak, akik egészségében, testi vagy szellemi épségében ideiglenes vagy végleges károsodás miatt sérült-, fogyatékos személynek minősülnek azzal a céllal, hogy helyreállított vagy megmaradt képességeik felhasználásával ismét elfoglalhassák helyüket a közösségben,
- hátrányos helyzetű sérültek társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése,
- egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység,
- a hátrányos helyzetű testi-, lelki sérültek munkaerő- piaci részvételének elősegítése,
- törekszik a fizikailag-, lelkileg fogyatékos, megváltozott munkaképességű személyek munkába állásának elősegítésére,
- sérültek képzésének-, átképzésének elősegítése,
- képviseli az állami szervek, a helyi önkormányzat és más társadalmi szervezetek irányába a sérültek érdekeit,
- információt szolgáltat a sérültek, idősek és családok számára,
- sérültek élethelyzetének bemutatása és megismertetése a társadalommal,
- bűnmegelőzési és közlekedési előadások fiataloknak és időseknek,
- kizárólag másodlagos jelleggel az egyesület anyagi és működési feltételeinek megteremtését, fejlesztését segítő önálló gazdálkodás és vállalkozások fenntartása 13.4. pontban meghatározottak szerint.
5.2. Az egyesület céljai szerint - az 1997. évi CLVI. Törvény 28. §-a alatt a közhasznú tevékenységek felsorolásában szereplő közhasznú tevékenységeket lát el:
- egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység (1. pont)
- szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása (2. pont)
- nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés (4. pont)
- kulturális tevékenység (5. pont)
- gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet (10. pont)
- hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése (11. pont)
- közrend és közlekedésbiztonság védelme, önkéntes tűzoltás, mentés, katasztrófa-elhárítás (15. pont)
- rehabilitációs foglalkoztatás (17. pont)
- munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése - ideértve a munkaerő kölcsönzést is - és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások (18. pont)
- közhasznú szervezetek számára biztosított, csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető szolgáltatások (20. pont)
- ár- és belvízvédelem ellátásához kapcsolódó tevékenység (21. pont)
- bűnmegelőzés és az áldozatvédelem (23. pont)
- emberi és állampolgári jogok védelme
- munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése és a hozzá kapcsolódó foglalkoztatások
5.3. Általános szabályként az egyesület jelen Alapszabály szerinti működésének, tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a csömöri és budaörsi helyi folyóiratban hozza nyilvánosságra, valamint az egyesület honlapján.
5.4. Az egyesület valamennyi testületi üléséről írásos, hitelesített jegyzőkönyvet és nyilvántartást kell vezetni, amelyekből a vonatkozó testület döntéseinek tartalma, határozatai, időpontjuk és hatályuk, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya - és minden lehetséges esetben személye is - megállapítható.
5.5. Az egyesület valamennyi testületének döntéseit az érintettekkel - a jegyzőkönyvek alapján - írásban postai úton, telefax vagy e-mail, ill. az 5.8. szerinti hirdetmény útján közölni kell.
5.6. Az egyesület valamennyi testületének üléseiről készült jegyzőkönyvei, a működéssel kapcsolatos iratok tárolása, kezelése az egyesület székhelyén történik, azokba - az elnökkel való előzetes időpont - egyeztetés alapján bárki, bármikor betekinthet.
5.7. Az egyesület célja szerinti és közhasznú tevékenysége során létrehozott szolgáltatásait a Budaörsön vagy Csömörön állandó vagy ideiglenes lakóhellyel rendelkező testi-, lelki sérült emberek szabadon, nem budaörsi illetékességű sérültek pedig kérelemre igényelhetik. Az igénybevételről tájékoztatja az érintetteket személyesen, illetve az érintett közösségeket, értesíti a lehetőségekről egyéb hirdetés útján. A szolgáltatások nyilvánosságát az Egyesület a fentieken kívül a szolgáltatás szakmai tartalmához illeszkedően az írott és elektronikus sajtóban való közléssel, illetve más propaganda- és reklámeszközökkel, személyes tájékoztatással is biztosítja.
5.8. Az egyesület éves beszámolóit és éves közhasznú jelentéseit azok elfogadása után, minden év június 30-ig az Egyesület honlapján hozza nyilvánosságra.
6. TAGSÁGI VISZONY: 6.1. Az egyesület tagjai lehetnek: két rendes tag ajánlásával azok a természetes személyek és jogi személyek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok (kivéve pártokat) akik, illetve amelyek közösséget és közös tevékenységet vállalnak az Egyesület többi tagjával, elfogadják az egyesület Alapszabályát; erről nyilatkozatot adnak az Egyesület részére. A jogi személyiségű rendes tagok egy delegált természetes személlyel képviseltetik magukat az Egyesület testületeiben.
6.2. A tagsági belépési nyilatkozatot két egyesületi tag ajánlásával az Elnökségnek kell benyújtani. A tagok felvételéről az Elnökség dönt. A tagsági viszony az Elnökség döntésének napjával keletkezik. 6.3. Az egyesületi tagsági viszony megszűnik:
- kilépéssel (melyet az Elnökségnek kell bejelenteni, mely erről tájékoztatja a közgyűlést),
- kizárással,
- a tag halálával,
- jogi személyiségű tag jogutód nélküli megszűnésével,
- az Egyesület megszűnésével. 6.4. Kizárhatja az Egyesület azt a tagot, akinek tevékenysége sérti az Alapszabályt, az Egyesület programját. Kizárásra indítványt a tagság, illetve a Felügyelő Bizottság tehet. A kizárásról az Elnökség dönt. Az Elnökség döntése ellen annak közlésétől számított 15 napon belül a Közgyűléshez lehet fellebbezni. A fellebbezés elbírálásáig a tagsági viszony szünetel.
7. AZ EGYESÜLET TAGJÁNAK JOGAI:
7.1. jogaikat az Egyesületben személyesen gyakorolni,
7.2. részt venni az Egyesület munkájában, a döntéshozatalban,
7.3. az Egyesület választott testületeibe a választási szabályok megtartásával jelöltet állítani,
7.4. az Egyesület valamennyi fórumán véleményét szabadon kifejteni, kisebbségi álláspontját a döntés után is képviselni és nyilvánosságra hozni,
7.5. igényelni, hogy ügyében, érdekeinek védelmében, képviseletében az Egyesület testületei és tisztségviselői vele közösen eljárjanak,
7.6. kezdeményezni és igénybe venni az Egyesület által biztosított szolgáltatásokat,
7.7. az Egyesület más tagjaival szabadon társulni, és munkacsoportokat létrehozni,
7.8. az Elnökség tagsági viszonyt érintő határozataival szemben a Közgyűléshez fellebbezni,
7.9. megilleti őket a szavazati jog, továbbá az aktív és passzív választójog.
8. AZ EGYESÜLET TAGJÁNAK KÖTELEZETTSÉGEI:
8.1. aktívan részt venni az Egyesület és testületeinek munkájában,
8.2. az Egyesület eredményes működését segíteni,
8.3. éves tagdíjfizetési kötelezettségének eleget tenni,
8.4. az Egyesület Alapszabályában foglaltakat maradéktalanul betartani.
9. AZ EGYESÜLET TESTÜLETEI ÉS TISZTSÉGVISELŐI:
9.1. Az egyesület testületei:
- Közgyűlés
- Elnökség
- Felügyelő Bizottság
9.2. Az egyesületvezető tisztségviselői:
- Elnök
- 3 fő Alelnök
- Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai
9.3. A vezető tisztségviselők összeférhetetlensége:
- Az Egyesület testületeinek határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b.), élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül,
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszonyalapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.
- Az Egyesületnél nem lehet vezető tisztségviselő az a személy a közhasznú szervezet megszűnését követő két évig, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozásait nem egyenlítette ki.
- Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki
a) az Egyesület más testületeinek elnöke vagy tagja,
b) az Egyesülettel a megbízásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,
c) az egyesületi cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást,
d) az a.) és c.) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.
- A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles az Egyesület testületeit írásban tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. A vezető tisztségviselők kötelesek valamennyi érintett közhasznú szervezetet tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget az egyesületnél is betöltenek.
10. A KÖZGYŰLÉS: 10.1. A Közgyűlés az Egyesület legmagasabb szintű képviseleti és döntéshozó szerve. A Közgyűlést az Egyesület tagjai alkotják.
10.2. A Közgyűlést évente legalább egyszer az Elnökség köteles összehívni. Közgyűlést kell összehívni abban az esetben is, ha a tagok legalább 25%-a, vagy az elnökség 2/3 része azt írásban megindokolva, meghatározott cél megjelölésével kéri, vagy a Felügyelő Bizottság azt az Egyesület Elnökségénél kezdeményezi. Ilyen esetben a Közgyűlést az Elnökség, mérlegelés nélkül 30 napon belül köteles összehívni.
10.3. A Közgyűlésről a tagokat annak időpontja előtt legalább 8 nappal előbb postai úton értesíteni kell. A kiértesítésben szerepelnie kell a Közgyűlés javasolt napirendi pontjainak. 10.4. A Közgyűlésben minden rendes tag egy szavazattal rendelkezik.
10.5. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a rendes tagok közül 50% + 1 tag jelen van. A határozatképtelenség miatt elhalasztott Közgyűlés változatlan napirend mellett határozat képes a megjelent tagok számától függetlenül, ha erre a meghívóban a tagokat figyelmeztetik.
10.6. Vezető tisztségviselőnek a Közgyűlés a rendes tagok közül a természetes személyeket, illetve a jogi személyiségű tagok által delegált természetes személye választhatja meg.
10.7. A Közgyűlés többségi határozattal a tagokra kötelező érvényű döntéseket hoz.
10.8. A Közgyűlésen kisebbségben maradt álláspontokat az előterjesztők kérésére a határozatban külön rögzíteni kell. 10.9. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) az Egyesület Alapszabályának elfogadása és módosítása,
b) az Egyesület éves munkatervének, munkabeszámolójának továbbá az elnökség éves beszámolójának elfogadása,
c) az Egyesület éves költségvetésének, éves beszámolójának, pénzügyi és közhasznúsági jelentésének elfogadása,
d) az Elnök és az Elnökség tagjainak megválasztása, beszámoltatása, visszahívása,
e) a Felügyelő Bizottság elnökének, tagjainak megválasztása, beszámoltatása, visszahívása,
f) az Elnökség döntéseivel kapcsolatos fellebbezésekről való döntés,
g) az Egyesület Szervezeti és Működési, valamint Pénzügyi Szabályzatának meghatározása,
h) az Egyesület saját pénzeszközei terhére történő vállalkozásainak ellenőrzése,
i) a tagdíj mértékének meghatározása,
j) a tiszteletbeli tagok felvétele,
k) az Egyesület más szervezettel való egyesülésének, csatlakozásának, feloszlásának kimondása,
l) dönt a tagsági jogviszony felfüggesztése kérdésében,
m) dönt a pártoló tagok felvételi kérelme tárgyában. 10.10. A Közgyűlésen a rendes tagok nyílt szavazással szavaznak, a döntéshez általában egyszerű szótöbbség kell. A k) pont vonatkozásában minősített többség szükséges a döntéshez, a d), e) pontnál a Közgyűlés döntésétől függően titkos szavazás is elrendelhető. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
10.11. A Közgyűlés ülései nyitottak minden érdeklődő számára.
10.12. Az elnökség ülései nyilvánosak. Az elnökség és a közgyűlés üléseiről írásos, hitelesített jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyekből a testület döntéseinek tartalma, határozatai, időpontjuk és hatályuk, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya - és minden lehetséges esetben személye is - megállapítható.
10.13. A Közgyűlés döntéseit az érintettekkel - a jegyzőkönyv alapján - írásban, postai úton, telefax vagy e-mail, illetve hirdetmény útján közölni kell.
10.14. A Közgyűlés üléseiről készült jegyzőkönyveinek, a Közgyűléssel kapcsolatos iratoknak a tárolása, kezelése az egyesület székhelyén történik, azokba - az elnökkel való előzetes időpont-egyeztetés alapján - bárki bármikor betekinthet és a közhasznúsági jelentésről bárki saját költségén másolatot is készíthet. 10.15. Az éves beszámolókat és a közhasznú jelentéseket a Közgyűlés ülése előtt a tagok számára a Közgyűlés ülésére szóló meghívóval együtt, írásban el kell juttatni. Az éves beszámolókat és a közhasznúsági jelentéseket a Közgyűlés egyszerű többséggel hagyja jóvá a 5.8. pontban foglaltaknak megfelelően. A Közgyűlés által elfogadott éves beszámolókat és éves közhasznú jelentéseket évente egyszer az egyesület honlapján hozza nyilvánosságra.
11.ELNÖKSÉG
11.1 Az Elnökség a Közgyűlés által közvetlenül választott testület, amely két Közgyűlés között önállóan irányítja az egyesület munkáját, intézi ügyeit. Az Elnökség tagjainak száma 4 fő. A Közgyűlés egy elnököt és három alelnököt választ. Mandátumuk 3 évre szól.
11.2. Az Elnökség szükség szerint, de háromhavonta legalább egyszer ülésezik. Összehívásáról és a tagok értesítéséről az elnök gondoskodik. Az értesítést legalább nyolc nappal előbb postai úton kell eljuttatni, a napirend közlésével egyidejűleg. Az Elnökség tagjainak 2/3-os jelenléte szükséges a határozatképességhez, és döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Határozatképtelenség esetén az elnök nyolc napon belül köteles újra összehívni az Elnökség ülését. 11.3. Az Elnökség feladatai:
- dönt a rendes tagok felvételéről,
- előkészíti és összehívja a Közgyűlést,
- gondoskodik a Közgyűlés határozatainak végrehajtásáról, a tagság tevékenységének összehangolásáról,
- gondoskodik az egyesületi célok megvalósításához szükséges napi feladatok ellátásáról,
- a hatályos költségvetés alapján gondoskodik a gazdasági ügyek intézéséről, a könyvvezetés és számvitel szabályos ellátásáról,
- meghatározza az Egyesület munkaszervezeteinek formáját, működését, dönt az alkalmazottak felvételéről,
- kapcsolatot tart hazai és külföldi társszervezetekkel,
- szervezi és fenntartja az Egyesületen belüli folyamatos információcserét,
- a Közgyűlések között szervezi az Egyesület belső életét, a tagok közti szervezeti, szakmai kapcsolatokat,
- irányítja és szervezi az Egyesület napi adminisztratív, ügyviteli és gazdálkodási feladatainak ellátását,
- az elnökség három tagja együttes aláírással rendelkezik az egyesület bankszámlája felett. Aláírási jogköre van az elnöknek, annak az alelnöknek, aki az elnök távollétében jogosult dönteni, valamint a csömöri ügyeket képviselő alelnöknek. 11.4. Az Elnök feladatai:
- képviseli az egyesületet,
- munkáltatója az Egyesület alkalmazottainak,
- az Elnökség döntése alapján összehívja a Közgyűlést és biztosítja a munkájának, működésének feltételeit,
- kapcsolatot tart az állami, gazdasági, társadalmi, politikai és érdekképviseleti szervekkel és szervezetekkel.
11.5. Az elnökségi tagok feladatai:
- végzik az elnökség 11.3. pontban foglalt munkáját,
- gondoskodnak az Egyesület honlapjának kezeléséről és karbantartásáról,
- figyelemmel kísérik az elektronikus és írott sajtóban az Egyesület tevékenységével kapcsolatosan megjelenő híradásokat és véleményeket, ezeket az elnökkel évi összefoglaló jelentésben ismertetik és szükség esetén haladéktalanul indítványozzák a szükséges lépések megtételét
- segítik az elnök munkáját. 11.6 Az elnökségi tagok besorolása:
I. Alelnök: Elnök helyettes, aki az elnöki feladatokat látja el annak távollétében,
II. Alelnök: Csömöri feladatokat koordináló alelnök,
III. Alelnök Budaörsi feladatokat koordináló alelnöknek.
11.7. Az Elnökség ülései nyilvánosak. 11.8. Az Elnökség üléseiről írásos, hitelesített jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyekből döntéseinek tartalma, határozatai, időpontjuk és hatályuk, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya -és minden lehetséges esetben személye is - megállapítható.
11.9. Az Elnökség döntéseit az érintettekkel - a jegyzőkönyv alapján - postai úton, telefax, vagy e-mail, illetve hirdetmény útján közölni kell, továbbá helyi sajtókiadványokban, egyesület honlapján nyilvánosságra hozza.
11.10. Az Elnökség üléseiről készült jegyzőkönyveinek, az Elnökség működésével kapcsolatos iratoknak tárolása, kezelése az egyesület székhelyén történik, azokba az elnökkel való előzetes időpont egyeztetés alapján bárki, bármikor betekinthet.
12. FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG 12.1. Három főből áll, elnökét és tagjait a közgyűlés három évre választja. Tagjai az egyesületen belül más tisztséget nem viselhetnek. Tagjai tanácskozási joggal részt vehetnek az Elnökség ülésein. A Felügyelő Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.
A Felügyelő Bizottság elnöke évente legalább kétszer a napirend közlésével összehívhatja a Bizottság tagjait. Ezen kívül, rendkívüli esetben bármely tag, vagy külső szerv indítványára, illetve saját észlelése alapján, soron kívüli ülést is összehívhat. Az ülésről az értesítést legalább nyolc nappal előbb postai úton kell eljuttatni, a napirend közlésével egyidejűleg. A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha tagjainak legalább kétharmada jelen van. Amennyiben csak két tag van jelen, akkor döntéseit egyhangú szavazataránnyal hozza meg. Egyébként határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Határozatképtelenség esetén az elnök nyolc napon belül köteles újra összehívni a Bizottság ülését.
12.2. A Felügyelő Bizottság ellenőrzi az Egyesület működését és gazdálkodását, őrködik az Alapszabály betartása felett. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, az egyesület munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. Az egyesületnek átadott támogatás felhasználását felülvizsgálhatja. A Közgyűlés vagy Elnökség felkérésére tényfeltáró vizsgálatot folytat le. 12.3. A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosult testületet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
a) az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszűntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult testület döntését teszi szükségessé;
b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
12.4. Az intézkedésre jogosult testületet a Felügyelő Bizottság írásos indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a testület összehívására a Felügyelő Bizottság jogosult.
12.5. Ha az arra jogosult testület a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
12.6. Tevékenységéről évente beszámol a Közgyűlésnek, javaslatot tesz a szükséges intézkedésekre. 12.7. A Felügyelő Bizottság üléseiről írásos, hitelesített jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyekből döntéseinek tartalma, határozatai, időpontjuk és hatályuk, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya - és minden lehetséges esetben személye is - megállapítható.
12.8. A Felügyelő Bizottság döntéseit az érintettekkel -a jegyzőkönyv alapján - postai úton, telefax vagy e-mail útján közölni kell.
12.9. A Felügyelő Bizottság üléseiről készült jegyzőkönyvek, a Bizottság működésével kapcsolatos iratoknak tárolása, kezelése az egyesület székhelyén történik, azokba- a Bizottság elnökével való előzetes időpont-egyeztetés alapján- bárki bármikor betekinthet.
13. AZ EGYESÜLET VAGYONA ÉS GAZDÁLKODÁSA
13.1. Az Egyesület vagyonát bevételei, valamint ingó és ingatlan vagyontárgyai képezik. Az Egyesület bevételeinek forrásai elsősorban:
a) az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány,
b) a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel,
c) az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel,
d) tagdíjbevétel,
e) egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel,
f) a vállalkozási tevékenységből származó bevétel. 13.2. Az Egyesület tagjai saját vagyonukkal nem felelnek az egyesület tartozásaiért.
13.3. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik, amelyet a Közgyűlés hagy jóvá. 13.4. Az Egyesület cél szerinti tevékenységének ellátása és közhasznú céljainak megvalósítását szolgáló bevételeinek növelése érdekében vállalkozási tevékenységet végezhet, gazdasági vállalkozásokat alapíthat, és alapítványt tehet. A fentiek szerinti tevékenység és vállalkozások az egyesület közhasznú céljainak megvalósítását nem veszélyeztethetik. A gazdálkodás révén elért eredményt az egyesület nem oszthatja fel, azt teljes egészében cél szerinti tevékenységére fordítja.
13.5. Az Egyesület cél szerinti tevékenységének ellátása érdekében önálló munkaszervezetet és szolgáltatásokat hozhat létre és támogatást adhat. A munkaszervezet és a szolgáltató egységek működésének és gazdálkodási feltételeinek szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzatban kell meghatározni.
14. TAGDÍJ
A tagdíj az Egyesület megalakulásának évében 5.000 Ft, a későbbiekben a tagdíj mindenkori mértékét a Közgyűlés állapítja meg. A 2007. 09. 15-i Közgyűlés értelmében a tagdíj évi 200 Ft, ami módosítható a Közgyűlés által.
15. ZÁRÓ ÉS ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
Az Alapszabályban részletesen nem szabályozott kérdéseket az Elnökség által jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzatban kell meghatározni, amely nem állhat ellentétben az Alapszabállyal. Minden további kérdésben az egyesülési jogról szóló módosított 1989. évi II. törvény, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény rendelkezései az irányadóak.
Sérült személynek minősül az esélyegyenlőségről szóló 1998. évi XXVI. Tv. 4. § a) pontjából kiindulva: az, aki érzékszervi- így különösen látás-, hallásszervi-, mozgásszervi-, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során.
A jelen Alapszabályt az Egyesület 2011. február 5-én megtartott közgyűlésén elfogadta.
